fesztiválon voltunk. fogalmam sincs meiken. összefutottam egy fiúval. vmeik együttesben gitározott. hevesen egymásnak estünk és az egyik sátorban vadul szeretkeztünk. csodálatos volt. majd mikor végeztünk elváltak útjaink. ő ment koncertezni én megkerestem a barátaimat – zsó, betti,gee. ahogy kiléptem a sátorból hatalmas vihar támadt. mindenhol állt a víz, de nem kis pocsolyák, hanem térdig érő víz volt. mindenki menekülőre fogta. futottam. végig egy cél rebegett a szemem előtt; megmenekülni. átszaladtam egy hídon – és nem volt bennem félelem, pedig nagy híd volt. hatalmas. az a fajta, ami középen kettényílik, h elengedje a hajókat. és köztudott, hogy félek a hidakon, még a kisebbeken is. és most nem. csak szaladtam rajta. és egyszer csak éreztem h megmozdul. kezd felnyílni, és már jön is a hajó. és miközben emelkedett, mintha alakot váltott volna nem ugyan az volt. lyukakkal borított. az emberek próbáltak megkapaszkodni a résekben, mert mindenki tudta, hogy ha nem így tesz a vízbe veszik. és ott volt gee és talán még vki akit ismertem. emléxem sokkal feljebb volt mint én de lezuhant. és már én sem bírtam tovább. és akkor nem láttam már magam, csak a hídnak a hátsó oldalát és h egy fej néz át az egyik résen kétségbe esetten. de egyszer csak vki hátulról megszorítja és megpróbálja lerántani magával. és akkor már tudtam h én leestem már. meghaltam. borzalmas volt. felriadtam. és percekig csak a levegő után kapkodtam. fulladoztam. alig mertem/tudtam visszaaludni. az éjjel meghaltam álmomban…
rem ez nem lesz visszatérő álom.
elég zavaros tudom. ha vki tudja mit jelent, kérem jelezze!!!
