hirtelen nem is tudom hol kezdjem…
„barátok” – az utóbbi időben rengeteg megrázkódtatás ért az elvileg ebbe a fogalomba tartozó emberekkel kapcsolatban. na jó természetesen vannak kellemes csalódások is. asszem a pozitívakkal kezdeném. (nem feltétlenül sorrendben!!!)
Zsó! megbocsájtott amit nem vártam tőle. és sokan nem is tették volna meg. mindig számíthatok rá. és természetesen a tervek. sok közös tervünk van és még több közös élmény. ezt már nem veheti el senki és semmi - max az amnézia. ez fontos. ő az első igazi legjobb barátnőm. voltak legjobbnak mondottak. de egy idő után megszakadtak ezek a kapcsolatok. meg nem is természetesen alakultak ki. a suli, vagy buli. de zsóval csak úgy jött. és talán az első pillanattól kezdve őszinte – na jó néhány botlást leszámítva :S. de talán örökké tart… talán… remélem…
Betti! imádom. idősebb nálunk és mégis egy húron pendülünk. talán a gyermeki én az, ami közös bennünk. nem kell megjátszani magam, nem kell meggondolnom 2-3x h mit is mondok. bármikor számíthatok rá is. és tényleg egy önzetlen ember.
Anett! ő a jingemhez a jang! örülök h akkor és ott a gólyatáborban megismerhettem, m egy nagyon értékes kincsre találtam az ő személyében. remélem még nagyon sokáig tudhatom a barátomnak!
Gréta! kicsi grétus… mit is mondhatnék neked. sztem te nagyon jól tudod. átsegítettél nem egy nehéz pillanaton. mindig megbízhattam benned – pedig nem oan régóta ismerlek igazán. befogadtál, és elfogadtattál. sokat köszönhetek neked. (rem még sok kocsmázásunk lesz együtt. hhe)
és akkor a többiek. itt nem igazán szeretnék személyeskedni, m soha nem tudhatom, h mikor, ki, hol jár, mit olvas. és most leszögezném, h akinek nem inge ne vegye magára. ez az ÉN véleményem, ÉN így látom, tapasztalom. én is tévedhetek hisz emberből vagyok. nem kell nekem ugrani, ha netalántán magadra ismersz, m higgadtan is meg lehet beszélni. és ezzel el is érkeztünk az első problémához. egyesekkel teljesen kiveszett a kapcsolatunkból a kommunikáció. én próbálkozom, próbálkozom, de nem. vagy csak a sértéseket kapom. holott – és most nem mártírkódom – de ha jobban belegondolok én voltam az aki mindig végig hallgatott mindenkit, próbáltam segítséget adni ott ahol tudtam. és mikor nekem a legkisebb gondom volt. ezek az emberek jobb esetben nem jöttek. rosszabban hátat fordítottak h ez nem az ő gondjuk. oldjam meg. ide sorolnám a támadásokat, a hátam mögött kibeszéléseket, a rosszindulatúságokat, az eddig vagy(tok) jó, amíg nincs barátnőm/barátom érzést. nem kívánom azt, h bármelyikük is megtapasztalja. sőt! csak egy kicsit gondoljanak bele. h mennyi ember van a környezetükben, akikre számíthatnak. m én tudom h nem sok. azt jó h tudjátok nekem is, és zsófinak is van két szép szemünk, amivel ha nem is mindent, de látunk, és észre veszünk dolgokat. és van fülünk is, amivel hallunk és sajnos néha oat is amit nem biztos h meg kellene. naon fájó dolog ez. ti sem vagytok tökéletesek. a furcsa és elérhetelen vágyaitok/tervek. célok? érdekes. h őszinte legyek nem igazán vettem észre h bármi célotok lenne a jövőre nézve – de még a közeljövőre nézve sem.
mi vagyunk megkövezve, m merünk élni, élvezni az életet. szánalmas… és szégyellhetnétek magatok. az utóbbi időben kicsit megundorodtam egyesektől. kétszínű dögök, akik céltalanul, csőlátással élik szürkekisegér életüket. pff
még sok minden bennem van, de talán ez jobb is így. m ha mindent leírnék, csak elszörnyednék magamon, h ezeket az embereket a baráti társaságom jelzővel illetem. szégyen lenne rám nézve ha vkit is idehoznék. természetesen tisztelet annak a nagyon kevés kivételnek.
Pozitív gondoltatokkal szeretném zárni soraimat…(jelenleg ez nehéz)
DE köszönöm annak a sok embernek akit az utóbbi időben meg ismerhettem. nagyon sokan vagytok. és ez nagyon jó érzés. az első pillanattól kezdve álarc nélkül, valódi önmagatokként álltatok elém. tisztában vagyok vele h jelen helyzetben ezek nem barátságok, hanem csak ismeretségek. :)
de talán egy szép barátság kezdete…
